Leó pápa az MCC vendégkutatójának munkásságát méltatta személyes beszélgetésük során

Michael Severance mesélt lapunknak a beszélgetés részleteiről, és azt is elmondta, milyen embernek ismerte meg az amerikai pápát.

Sosem volt még ilyen egyszerű kijátszani rendszereket, mint az MI megjelenése óta – és ez alapjaiban rengetheti meg többek között a globális pénzügyi biztonságot.
A szerző a Makronóm elemzője.
Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda idén januárban frissített útmutatót adott ki Észak-Korea IT-munkaerő-hálózatairól, megjegyezve, hogy „megfigyelték, amint mesterséges intelligenciát és arccsere-technológiát használnak a videós állásinterjúk során a valódi személyazonosságuk eltitkolására”. Irán szintén sikerrel vonja be a globális adathalász- és társadalmi manipulációs kampányaiba a mesterséges intelligenciát.
Bár a bankok és más pénzügyi intézmények egyre gyakrabban egészítik ki megfelelőségi és monitoringrendszereiket mesterséges intelligenciával, ezek a megoldások többnyire még mindig a jelenlegi pénzügyi bűncselekményekre és szankciókikerülési módszerekre fókuszálnak – nem pedig azokra a fenyegetésekre, amelyek felé a technológia fejlődése tart. Egy friss felmérés szerint
a pénzügyi vezetők 77 százaléka már bevezetett vagy tervezi bevezetni az MI-alapú eszközöket a csalásfelderítés, a kockázatkezelés és a megfelelőség támogatására.
A probléma azonban az, hogy a bűnözők is gyorsan telepítenek MI-fejlesztésű eszközöket, méghozzá egyre komolyabb eredményekkel. Egy nemrégiben készült tanulmány megállapította, hogy
az MI-alapú célzott adathalászkampányok majdnem olyan hatékonyak voltak, mint az emberek által létrehozottak.
Az elmúlt évtizedekben a szankciók megkerülésére alkalmazott módszerek jellemzően ugyanazokat a sémákat követték, különösebb technológiai újítás nélkül. Észak-Korea és Irán továbbra is nagymértékben épít az olyan taktikákra, mint a fedő- vagy látszatcégek működtetése, hamisított dokumentumok használata, illetve harmadik országok bevonása az amerikai és nemzetközi szankciók kijátszásába.
Az MI azonban új szintre emeli ezeket a stratégiákat: képes automatizálni az összetett folyamatokat, élethű megtévesztő tartalmakat előállítani és olyan elhomályosító rétegeket létrehozni, amelyek jelentősen megnehezítik a felderítést és az azonosítást. Emellett a gépek jóval kevesebbet hibáznak, ami igencsak megnehezíti a nyomozók munkáját.
Manuálisan több száz, egymással összefüggő fedőcég létrehozása és fenntartása – amelyek mindegyikének eltérő, egymást nem átfedő adatai vannak – rendkívül idő- és erőforrás-igényes. A mesterséges intelligencia azonban képes szintetikus entitások egész hálózatát automatikusan létrehozni és kezelni változatos digitális lábnyomokkal, amelyek sokkal különbözőbbnek hatnak, és jóval nehezebben vezethetők vissza egy közös irányítóra.
Az MI rosszindulatú alkalmazása nem csak a gyanús céges struktúrák terén jelenthet fenyegetést – a kereskedelmi szankciók és exportellenőrzés minden aspektusát érinti. Az áruk természetének, származásának vagy rendeltetési helyének meghamisítása gyakori taktika a pénzmosásban és a szankciómegkerülésben.
Dr. Aaron Arnold biztonságpolitikai és pénzügyi bűnözési szakértő szerint a mesterséges intelligencia arra is bevethető, hogy vámkódokat, tarifarendszereket, szabályozási kereteket elemezzen, és így azonosítsa azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé teszik a szankció alá eső vagy kettős felhasználású áruk megtévesztő besorolását. A generatív mesterséges intelligencia – amely képes szövegek, képek, videók vagy akár kódok előállítására – hitelesnek tűnő, belsőleg koherens hamis dokumentumokat hozhat létre, jelentősen megnehezítve az ellenőrzést végző hatóságok dolgát.
A múlt hónapban a Pénzügyi Akciócsoport (FATF) – amely a pénzmosás-, terrorfinanszírozás- és proliferációellenes finanszírozási szabványok globális megalkotója – kiadott egy jelentést, amely fontos frissítéseket nyújt a WMD-proliferáció (tömegpusztító fegyverek átadása) hálózatai által használt módszerekről. Bár a jelentés elismeri az MI-alapú szankciómegkerülés veszélyét, megjegyzi, hogy ez a téma „túlságosan kezdeti stádiumban van ahhoz, hogy következtetéseket tudjunk levonni”.
A kormányok, a nemzetközi szervezetek és a magánszektor szereplői MI-alapú megoldásokat építenek és telepítenek a szankciómegkerülés jelenlegi formájának keresésére, csakhogy így nem a jövő problémáit tartják szem előtt.
Egyelőre több jelentős akadály áll az MI-alapú szankciómegkerülés megelőzésének útjában. Az egyik az elavult megfelelőségi és monitoring-infrastruktúra a különböző szektorokban. Egyes joghatóságok például még mindig papíralapú vámfelügyeleti rendszereket működtetnek.
A másik kihívás az egyensúly megtalálása az adat- és fogyasztóvédelem, valamint az MI-eszközök gyors elfogadását gátló szabályozások között. A FATF például megállapította, hogy bár az MI használata segíthet a „közszférának és magánszektornak javítani a FATF-szabványok kockázatalapú megvalósításának hatékonyságát”, ezeknek az eszközöknek „kompatibilisnek kell lenniük az adatvédelemre, a magánéletre és a kiberbiztonságra vonatkozó nemzetközi szabványokkal”.
Az Egyesült Államokban azért nem egyszerű a helyzet, mert az előírások gyakran államonként eltérnek, és hiányzik egy átfogó, egységes szövetségi szabályozási keret. Az Európai Unió ezzel szemben a mérföldkőnek számító MI-törvényével egy kockázatalapú szabályozási keretrendszert hozott létre, amely az iparágak egészére kiterjedve igyekszik kezelni a mesterséges intelligencia jelentette kihívásokat – ez azonban valamelyest lassítja az innovációt és annak bevezetését.
Végső soron a kérdés az, hogy a szabályozás gátolja vagy segíti-e azt, hogy a monitoring- és végrehajtási rendszerek lépést tartsanak a mesterséges intelligencia által hajtott, egyre kifinomultabb szankciómegkerülési módszerek fejlődésével.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Pexels
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.